Év: 1990

Nemzetiség: magyar

Biztosan mindenki emlékszik a varjakként vonuló gruftikra, a feketébe öltözött mode-osokra, a fura frizurás new wave-esekre, akik a '80-as években ragadtak. A mindent elborító happiness sunshine a '90-es évekre háttérbe szorította a sötét szintipopot, és a dark wave-et. Persze az ős bonanzások, és depeche mode-osok nem dőltek be az eurodance múló divatjának, továbbra is vígan hordták a színes frizurát, hegyes csizmát és a hosszú bőrkabátot, változatlanul a Pecsában töltötték minden hónap első péntekét, és a Rebell Yell-t nem a Scooter hanem a punk istene, Billy Idol jelentette. Nekik szól most a rock and roll, a még hajjal rendelkező Szikótól, Garamtól, és a gyönyörű Charlotte-tól. A Dr Beat eddig egyetlen lemezéről, amire minden valamire való mode-os azonnal eldob mindent a kezéből, és ordítva kezd csápolni. Ha pedig még nem ismerted, itt az ideje, hogy megtanuld a szöveget, mert a Dr Beat újjáledt, és nem felejtette el a régi dalokat.

Év: 1999 

Nemzetiség: német

Az ünnepkör utolsó óráit meglovagolva újra egy karácsonyi számmal kedveskedünk olvasóinknak. Hiába kevésbé ismert alkotás, Blümchenből sosem lehet elég, úgyhogy számíthattok ennél jelesebb, révesebb műveire a továbbiakban. A németül beszélők pedig némi támpontot kaphatnak következő elemzős posztunkról, vajon mi került a 90-es években a legmenőbb gyerekek karácsonyfája alá?

Év: 1990

Nemzetiség: angol

A Depeche Mode az egyik olyan zenekar, akik ugyanúgy a csúcson voltak a 80-as a 90-es, és a 2000-es években. Az Enjoy the Silence-t dolgozták fel legtöbben, pl. Tori Amos, A Lacuna Coil, a HIM, Kim Wilde, Keane, tizennégy országban volt listavezető, a rádiókban ez a legtöbbet játszott daluk. Ez a szám nyitotta a 90-es éveket, és zárja ez a 2000-est. Ezzel szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy már csak ötöt kel aludni a Depeche Mode Klub előszilveszterig. 

Év: 1990

Nemzetiség: amerikai

Most benyúlunk a szekrénybe, és kihúzzuk a „Reszkessetek betörők” feliratú, 195 perces TDK kazettát. A másik film a Jó reggelt, Vietnam!, de azzal most nem foglalkozunk. Áldozunk hát egy kicsit a mágnescsík oltárán, hogy méltóképpen megünnepeljük a karácsonyt. Macauley Culkin még vagány kiskölyök volt, nem pedig egy elnarkósodott szerencsétlen exceleb. Mi pedig sokadszorra is őszintén drukkoltunk neki.

Év: 1994

Nemzetiség: amerikai

Itt van végre a nagy nap, amikor a rádiók is szünet nélkül onthatják magukból a karácsonyi dalokat. Ezek közül talán a mi szeretett Mörájánkat hallhatjuk mind a mai napig a legtöbbször. Cseppet sem hatásvadász módon „Merry Christmas” címmel albumot megjelentetni igazán nem modorosság – védelmére mondjuk el, hogy ekkor már befutott énekesnőként kereste a kozmetikusra valót. Kezdeti lámpalázát is csak sikerült levetkőznie, ahogy ez a klipben is kitűnik: Mariah overálban, hóban, Mikulással vagy nélküle, csini piros ruhában és a karácsonyfa alatt, stb., stb. Ez a szám viszont kivételesen nem feldolgozás, és a hanghajlítgatás koronázatlan királynője itt is kitett magáért. Szó mi szó, jól is állt neki. Ezzel a valóban örökzöld darabbal szeretnénk boldog karácsonyt kívánni mindenkinek!

Év:1997 és '99

Nemzetiség: amerikai

Chris Brann producer és Dj a Wamdue Project keretein belül alkotta ezt a gyönyörűséget. A zene gyakorlatilag elválaszthatatlan a videókliptől, ami a '95-ös anime film:  "Ghost in the Shell" képeivel operál. Gaelle Adisson énekel nekünk, és az elhíresült verziót Roy Malone remixelte. Kamaszkorom szép emléke, mikor bebizonyíthattam anyáméknak, hogy a house-trance-dance zene, egy megfelelő klippel igenis hangulatos és ütős. Valamint a cyberpunk sem szar, pláne ha anime formában történik. Örökérvényűségét az mutatja, hogy simán felnyomható az mp3-sokra karácsonyi vásárlásnál. Mert harmonizál, kikapcsol és amúgy is fejlett iróniánkat ritmizálja, eképpen hóban csúszkáló lépteink határozottakká válnak, embertársaink felé pedig nyílt szívvel fordulhatunk majd sorbanállás közben. 

Év: 1994

Nemzetiség: német

Ha van olyan happy-rave szám, amit mindenki hallott már, hát ez az. A mi generációnkból sokan már csak hírből ismerik az Óz a csodák csodáját, a zene viszont – Marushának hála – ismét bejárta a világot. Ha megemlítjük a nevét, rögtön erre asszociál mindenki. Pedig a hölgy is végignyomta a ’90-es éveket, nem kis sikerrel. Nincs is túl sok hozzáfűznivalónk: a szám nagyon nagy, a klip beteg, a csaj meg aranyos. Ilyenkor karácsony táján különösen sok happiness tartalommal bír, merüljünk hát el benne.

Év: 1994

Nemzetiség: dán

A szombat esti bulihangulatot megkoronázva most következzen egy korszakos sláger, ami még évekig a fülünkben csengett. A hatodik osztályt övező „Didinánáná-őrület” egészen az évtized végi diszkós korszakunkig kitartott. Divattal foglalkozó kolléganőink figyelmébe pedig azokat gyönyörűen befont tincseket ajánljuk. Bő egy évtizede nem láttunk ilyen szépeket.

Bizony kedves gyerekek, hamarosan itt az év utolsó tanítási napja, amikor szűk két hétre elfelejthetjük az iskolát. Ne vegyünk most tudomást a téli szünetre feladott brutál mennyiségű leckéről – koncentráljunk inkább az egész osztályt megmozgató utolsó csütörtökre: az osztálykarácsonyra.

A Warcraft szóról ma már legtöbbünknek Eric Cartman és a számítógép előtt megrohadás jut eszébe, akkoriban viszont ez egy új kategória feltűnését jelentette. Végleg véget ért a mászkálós gyerekjátékok egyeduralma, és az egyszemélyes háborút képviselő akciójátékok után megjelent a háború felülnézetből is.

Év: 1990

Nemzetiség: angol

Jöjjön egy örökzöld, örökifjú, örök akármicsoda: a brit korona rózsaszín ékköve, „Sir” Elton John a világsikeren túl, Oroszlánkirályon innen azért odatette magát a nagyközönségnek évtizedünk hajnalán is. A kakadumintás hajviselethez és a későbbi rettenetes öltözékhez ideológiailag még nem volt elég képzett – akkoriban még beérte egy ködvágóval meg némi wannabe militarizmussal. Azért mi férfiak megjegyeznénk: katonasapka alól romantikus dalt könnyezve énekelni nem menő. Mindazonáltal igencsak hangulatos nóta ez, amolyan lightos melankólia a téli estékre.

Kedves gyerekek! Szerencsére a miniszterelnök nem halt meg múlt héten, csak a T-Com. Mi azonban nem estünk kétségbe: némi késéssel, de a jól megszokott időben, vasárnap délután tűzzük műsorra három új sorozatunkat. Jó szórakozást kíván a Walt Disney!

Év: 2000

Nemzetiség: amerikai

Ha már ilyen szépen süt a nap, adjunk még hozzá sok-sok blokkolható tyúkot, spékeljük meg egy kis ezredfordulós pop punk-kal, és máris mosolyra derül a szánk. A srácok zeneileg valahol alulról próbálták szaglászni még a Green Day-t is, hátrányukat viszont az egy klipre eső playmate-ek számának rekorddöntésével bőven kompenzálták. Na jó, azért a dallam is fülbemászóan eszetlen, de a lényeg mégis… száz szónak is egy lesz a vége, a képsorok önmagukért beszélnek. Kellemes szemlegeltetést!

Év: 1991

Végre, végre Magyarhonba is megérkezett a Nyugat. Akkor még volt egzotikuma a Manhattan szónak, szerettük a Manhattan Sandwich jégkrémet, és Manhattanben is állt  még az összes felhőkarcoló. Nekünk is lett most már nyúkiccondöblokkunk. Jóképű srácok, divatos frizurák, elképesztő énekhangok. Csoki, Vilma, Szabi és Sanyi egy országot vettek le a lábáról. Öt éves kis fruskától a nagymamáig mindenki erre örült. Külön érdemes odafigyelni a klip elején a Manhattan felirat dizájnosan felnagyított „t” betűjére. A koreográfia pedig elhozta közénk a jövőt. Nincs is jobb, mint egy vasúti hídon egyszerre lépkedni ütemesen, miközben tartalmas szöveget énekel az ember (köszönjük, Geszti Péter... ezt is). Poptörténeti jelentőségű darab.

Év: 1995

Nemzetiség: angol-ausztrál

Ezen a hideg, ködös, borongós napon itt van nektek mindezek szöges ellentéte. A „bézbólinges” néven elhíresült Peter Andre is legfeljebb a szülőszoba emlékét őrzi szívesen a ködös Albionból; a legkisebb kontinensre áttelepülve aztán igen fiatalon helyi megasztárrá vált. A siker innentől kezdve borítékolva volt: az ózik amúgy is buknak a súlyos mondanivalót nélkülöző, pusztán az életörömről szóló limonádé dalocskákra. A csajok meg az ilyen izmos kockahassal bíró fiúkákra. Én ugyan máig nemigen értem, miért kell farmerben, félmeztelenül tekerni a tengerben, de Peter biztos jobban tudta, hogy mi a frankó. A napsütés mindenesetre átjött.

Év: 1999

Ezzel a számmal szeretnénk cáfolni azokat a vádakat, miszerint kedvenc évtizedünkban csak igénytelen zenék és szar klippek készültek. Ranbo 13 egyszerűen mindenidők legnagyobb magyar gyártású videoklippje, ami még egy felejthető számot is klasszikussá tudott emelni. Minden tökéletes a videóban a Clintont szopó Monicatól, a Szabadságszobron vonagló Jackoig. Remekmű

Év: 1995

Nemzetiség: német

Emberek, hát mit kell ezen magyarázni?! Ezt érezni kell! Akinek nem sikerül, az próbálja meg még egyszer, mert a hiba tutira az ő készülékében van! Sajnos a klip kevesebb pénzből készült, mint amit megérdemelt volna, így gyengécskére sikeredett. Az akkor még a világsiker előtt álló együttesnek nem bérelték ki forgatásra az ibizai strandot, hogy a kép ugyanarról szólhasson, mint a hang. A francia lány, Marie-Anett Mey figyelése mellett inkább csak hallgassátok! A teljességhez elég hozzáképzelni a napfényt, a koktélokat és a bikiniket.

Nem a legelső és nem is úttörő a ’90-es évek verekedős játékainak sorában. Mégis: a Mortal Kombat legalább akkora alapjátéknak számított, mint a Tekken vagy a Streetfighter. Játékteremben vagy otthoni PC-n egyaránt tarolt mindhárom széria – mi most szigorúan csak a 2D-s részekkel foglalkozunk. Ujjakat a billentyűkre: Round one. Fight!!!

Év: 1991

Nemzetiség: CSA-beli (Georgia)

Az R.E.M. egy ígéretes alternatív rockzenekarnak indult, amely rokonszenves témákat feszegetve bátran hozzászólt a politikához. Mi azonban nem ezért szerettük őket még egészen fiatalon, hanem azért, mert a még meggyőző mennyiségű hajat viselő Michael Stipe és a csinos vendégművész, Kate Pierson olyan átéléssel énekelték, hogy „sanyi hepi pípöl”, miközben a színes kavalkád magával ragadó vidámkodást varázsolt a képernyőre. Valószínűleg ma is kapásból idézi mindenki a modern és steril tánckoreográfiákat teljesen mellőző amorf mozgást, és az azt kiváltó napfényes boldogságot. Sajnos a dekadencia mélyebbre húzta az R.E.M.-et szinte mindenkinél, és mára egy színtelen-szagtalan háttérzene lett belőle, de ez minket egyáltalán nem érdekel, mert 1991 van, mindenki ragyog a boldogságtól, bomlik a Szovjetunió, szóval minden oké.

Év: 1988 (89-ben lett Hits!)

Nemzetiség: angol

Tökéletes mintája a '80-as évek vége '90-es évek eleje hangulatának. Madonna, azt hiszem ebből a klippől dolgozott, mikor sajátos izmosférfi - ipari izzadás hangulatot próbált adni klippjeinek, ezzel adva ívet a férfi-nő közötti szexuális feszültségnek, és a szükségszerű kontraszt így elterelte csúcsos mellének maszkulin jellegéről a figyelmet. Nade ne kalandozzunk, maradjunk itt! Mert bizony ez a hang kikerülhetetlen. Még akkor is, ha több slágere nem igazán lett a híres felmenőkkel rendelkező hölgynek (Vicki Brown - Joe Brown),  ha nem szólózott akkor a Pink Floyd-nak énekelt. De ebből az egy dalból is érezzük, hogy Állj!, mert úgy, de úgy kérnek rá, hogy jajj. Nem igazán volt házibuli zene, mert annál több erő és érzelem van benne. Nem igazán lett disco sláger sem, ugyanezért, de tuti, hogy ott lapul mindenkinek egy maxwell kazi "B" oldalán, talán az első számként, mert vele együtt éreztük a szerelmet, és azt, hogy mennyire fáj.