Greyloop:
Apró pontosítás: a Liquid eredetileg duó volt és angolok, 1990-ó után Eamon Downes vitte tovább a ... (2024.01.20. 20:28)DJ Liquid - Orlando Dawn
Chris8587:
Ami nem hiányzik a 90 es évekből az maga spricc művésznő!
Valami borzalom ez a szám! (2019.06.24. 21:31)Britney Spears – Sometimes
dagiivanandras:
Az előzményével együtt ócska bejegyzés. Összefoglalók megtekintésén és sztereotípiákon alapul. Kli... (2019.05.07. 16:25)Foci VB 1990 - Olaszország (rájátszás)
dagiivanandras:
Ritka gyenge cikk, csupa valótlanság említésével. Aki azt írja, hogy az olaszok "katanaccsót" (sic... (2019.05.07. 15:53)Foci VB 1990 - Olaszország (csoportkör)
Szem Füles:
Már nagyon régen keresem a Szürke varjú számot de csak a szöveget találom, a zenéjét azt nem! Vala... (2018.11.10. 18:53)A tábori gitáros
„Helóhaló Elektorkalandorok! Ma ismét jelentkezünk! Szólítom az első játékost! Hállló! Ki van a vonalban? Mutatkozz be légy szíves!” 15-20 évvel ezelőtt még nem ostoba, köteg húszezressel magukat simogató plázacicák hívták telefonos játékra a magyart, hanem a szakma igazi nagyságai. Voltak legendás műsorok, amit gyerekként ki nem hagytunk volna. Új rovatunk kezdőcikkében ma ezekre emlékezünk.
Egyeseknek nosztalgia, másoknak teljesen új és ismeretlen dolog az XL Sisters zenekar, amely Magyarországon működött a '90-es évek elején, és amely mindössze egyetlen albumot, az 1992-es Nagy test, nagy élvezetet hagyta az utókorra. Amilyen gyorsan robbant be a kvintett, olyan hirtelen is tűnt el a balfenéken – pedig hátuk mögött tudhatták a szakma támogatását, koncertjeik rendre teltház előtt zajlottak, és még a tévé is gyakran mutogatta a nagy testüket. Nyilván csak poén volt az egész zenekar, és egy percig sem volt szabad őket komolyan venni – hiába visítoztak arról, hogy légy száz kilós, dugd meg az összes nőt és basszad falhoz a gizda hülyegyerekeket. Mondjuk az még így is ciki egy cseppet, hogy a banda neve egy világhírű glam rock zenekarra rímel, és nem a Pa-Dö-Dő előtt tiszteleg…
Amikor a lemez megjelent, mindössze négy éves voltam, és akkoriban az AC/DC TNT c. albuma mellett ez a kazetta volt a napi zenei betevőm. Sajnos nem igazán értettem, hogy a helyzetet nyilván fantasztikusan kezelő óvónénik miért tépik a pajeszomat vagy pofoznak fel, ha azt üvöltözöm a mászóka tetejéről: "szennyes szextől mocskos az ágy"!
Poén volt vagy sem, egyet biztosra vehetünk: Alapi "Hakni" István sem azelőtt, sem azóta nem tépte ilyen elánnal a gitárját, és miközben manapság Pataky Attila mosolyogva énekel a békés sámánokról az öregek otthonában, ő azért kíséri komor pofával, mert az jár az eszében, hogy (még ha csak kis időre is) valamikor a kilencvenes évek elején neki is volt igazi, kemény, szőrös töke. R.I.P!
A zenekar egykori tagjai: Demeter György: ének, Vértes Attila: ének, Makovits Dénes: basszusgitár, Hetényi Zoltán: dob, Alapi István: gitár, vokál.
Kevés szó esett eddig blogunk hasábjain a hazai lánybandákról, kapjanak hát zöld utat végre ők is. Kezdjük mindjárt a Kozsó-konszern három vadmacskájával, akik meglepő módon a szakmában maradtak az együttes felbomlása után is: Bedy és Miss Bee énekelget, Honey meg táncoktató – ebből gyanítjuk, hogy a blokkolható kategóriát még ma is gazdagítják. Anno ritka jól feszült rajtuk a fekete-fehér együttes, a holdjáró meg aztán igazi lenyomata a kor divatjának. „Kozsósan egyszerű” dallamvilág, valódi énekhang, szép lányok… mi több kell még? További érdekesség, hogy a klip forgatásához fiúmodelleket kértek fel, hogy osszanak ki egymásnak pár tackle-t meg pofont – ez a férfinépnek annyit akart jelenteni, hogy az ilyen mutatós nők kihozzák a bennünk rejlő állatot. Hát hajrá, mi nem állunk ellen.
Korábbi romantikus posztunkból bár lehetne még sokat írni, egy ennyire alap szerelmes szám önmagában is megállja a helyét. Akkoriban a „tiltott” szó kb. annyit jelentett, hogy magunknak ismertük be legnehezebben, hogy bizony belezúgtunk a csajba, de rendesen – aztán meg egy jót koppantunk utána. Többünknél ez megmaradt manapság is aktuális témának, de talán egyszer majd tanulunk belőle. A fentiekben Elődről már több szó is esett, mint szükséges – Alexával már sokkal inkább megéri foglalkozni. Gyerekként miatta kezdtük nézni az Űrgammákat, de színészi tehetségénél sokkal jobban értékeltük ördögien göndör fürtjeit. Politikai érdeklődésünk nyitányaként kezdtük el utálni Schmuck Andort, amiért ezt a tündért ő blokkolgatta. Még ma is utáljuk miatta. A dal viszont pici szívünkbe égett örökre, úgyhogy ezúton szeretnénk felizzítani vele minden bimbózó szerelmet.
A modern, napnyugati kórházsorozatok alapja. Kezdeti sikerét csak a később induló Dallas bírta a kora-90-es évek Magyarországán túlszárnyalni. Aztán kissé feledésbe merült, ezért szükségét éreztük egy átfogó megemlékezésnek.
A Capella az egyik legdurvább 90es évek zene. Eurodance a javából, minden megvan belőle, ami akkor kötelezőnek számított: "néger repper hajjal", szőke bula, táncosok, akiket lehetett utánozni a sulibulikon és a tini diszkóban. Igaz, hogy az alap dallam nyúlás az Alphaville-től, (Sound Like a Melody) de ez nem von le semmit az értékéből, csak hozzátesz. (Gyertek Subbások fikázni, de ez akkor is alap zene volt.) A klip rettentően divatosnak számított a rángatózó kameraállással, a fura háttérrel, fura repperrel, aki annyira az énekescsajnak sem jöhetett be, mert a klip végén bemos neki egyet. Rettentő jó nőnek éreztük magunkat, mikor mi is dzsekiben nyomtuk a hadonászó táncot, és némethrobi rajongva nézett rám a perkupai táborban. Ez lett a mi számunk.
Aranyos, gyermekkori énem megrontója a következő német remekmű. A legendás fritz punk együttes klipjének nézése közben fedeztem fel, hogy mennyire jó agresszívnak és cinikusnak lenni. Mérhetetlen örömmel töltött el, az addig még soha sem látott értelmetlen pusztítás és gusztustalankodás. Egyenes út volt ez a későbbi Happy Tree Friends fan-ságig. Nem tehetek róla, mindig felvillanyoz a szétrepülő rénszarvasagyvelő-darabok látványa.
Tegye fel a kezét az a fiú, aki nem volt szerelmes a 90-es években! Bátortalan bénázásainkat egy életre megjegyeztük. Az okosabbja talán tanult belőle – bár van olyan, akinek ez azóta sem sikerült – és a következő tornatermi buliról már nem szemlesütve ment haza. Felnőttünk, dörzsöltebbek lettünk, de a 90-es évek romantikus számait nem bírjuk kitörölni.
Reklámrovatunkban ma megpróbáltuk összegyűjteni azokat a darabokat, amelyekre biztosan emlékszik mindenki, aki a 80-as 90-es évek fordulóján volt gyerek. Igazi nagyágyúk következnek.
Császár Előd nevének említése 1997 előtt mindenkinek egyet jelentett a „Megdarállak még”-gel, amelyet a kispajtásával, Hoffer Danival együtt alapított FLM berkein belül hoztak össze. Egész jó hírnevet sikerült összelapátolnia a kertészgatyával, a kisfiús széles mosollyal, meg a tökmenő „Kapd be a faxom”-mal, de aztán a közvélemény egy perc alatt a „rendőrgyilkos” nicknévvel látta el. A felfüggesztetten meg a százropis büntin azért csak-csak túllépett, ám itthon nem volt többé maradása – külföldön építgette hát tovább karrierjét DJ-ként, de visszatérve igen hamar lehullt a lepel Shane 54-ről. Ez viszont már a 2000-es évek sztorija, szóval nem is érdemel említést. Azért ha egy klubban valaki összefutna vele, kérdezze meg tőle a nevemben is:
Az év legnagyobb dobása volt, nem is bírtuk követni meddig vezette a European Top20-t az MTV-n. Az alap Metallica rajongók persze sokat fanyalogtak, mert nem fedezték fel a Load lemezen a klasszikus megszokott hangzást, ráadásul a tagok is levágatták a hajukat. Az igazság az, hogy a zenekar hamarabb döbbent rá az ifjúság mulandóságára, mint a kannásboron nevelkedett imádói. Ez a dal – mondjon bárki bármit – zenéstül, klipestül, színes szörnyestül, rövid hajú James Hetfieldestül nagyon ott van a szeren.
A Pharao Németország egyik legsikeresebb eurodance csapata. Első kislemezük az I Show You Secrets pár héten belül a slágerlisták tetejére került. Hamarosan turnéra indultak az ország diszkóiba. A gyönyörű félig arab-félig indiai német Kyra Pharao, és a pornós nevű amerikai repper, Deon Blue két kislemeze, a There is a Star és a World of Magic aranylemez lett. Próbáltak az egyiptomi irányba indulni, amit megspékeltek még két aranyba és fémbe öltözött technó- és hastáncossal. (A szerző 10 éves hastáncosmúltjára tekintettel talán megengedhet egy megjegyzést: a csajok bénák.) Megjelent az első nagylemez Pharao címmel, 13 számmal.
'95-ben Deon és Kyra összeveszett, Deon balra el, a csapatba egy új repper a walesi-arab-amerikai Eric Martin, akinek három nap alatt sikerült megtanulni az eddigi összes számot. Ezen mindenki nagyon csodálkozott. Én annyira nem.
Miután Deon kiválását és az új énekes jöttét minannyian kiheverték, 1997-ben a Pharao visszatért a Reload c. albummal, zsírúj dalokkal, zsírúj kígyóval. Az első kígyó – Mashia – még Deoné volt, de később Kyra is felnőtt a feladathoz, és beszerezte az egyiptomi jellegű együtteshez az elengedhetetlen 3 m-es Petit névre hallgató pitont. '98-ban 3 év után megjelent az újabb nagylemez, maradt az europop Pharao hangzás.
2001-ben a Sony felmondta a szerződésüket, ők azóta hallgatnak. 2003-ban Mysterio feldolgozta az első nagy sikerüket, a There is A Start. A dal pedig azért személyes kedvencem, mert ez volt az első , amit életem első diszkójában, a 16. kerületi felejthetetlen Ikarus-ban hallottam. Persze táncolni akkor még nem tudtunk, inkább rángatóztunk valahogy – szigorúan a fiúktól távol –, mindenesetre az ötletet elvetettük a barátnőimmel, hogy Kyrához hasonlóan perdüljünk ki a diszkó közepére hastáncolni. És milyen jól tettük...
Következő posztunkban ismét a sporttörténelem jeles momentumait idézzük fel. Számomra a ’90-es évek legemlékezetesebb NBA meccseit a ’97-98-as nagydöntő jelentette – noha egyetlen percét sem láttam élőben. Kinek-kinek máshogy vonult be az emlékezetébe: a Chicago Bulls mesterhármasa, vagy a Utah Jazz páratlan menetelése.
Vannak zenék, amik már annyira rosszak, hogy nem lehet lekattanni róluk. Ilyen volt a Skyland ezen alkotása is. Első hallás után egyszerűen nem lehetett kitörölni az agyunkból primitív dallam és szövegvilágát és 2 nap hiábavaló felejtési próbálkozások után rájöttünk, hogy igazából kurva jó. Korszakalkotó, a magyar zene elbutulásának kezdete, de ettől még örömöt okoz. Na gyerünk mindenkííííí!
A szám, ami rendszerváltást hozott. Tinédzserek tömegei dobták a kukába narancssárga Devergo pólójukat a hatására. Raverek és diszkópatkányok hada felejtette örökre a hajzselét, hogy Billie Joe Armstronghoz hasonlító torzonborz fejre tegyen szert. A zene, ami igazán populárissá tette a punkot, egyben meg is ölve annak a valódi lényét. Persze kit érdekel, hogy a sok Moszkva téri gyökér gyűlölte, amikor mi akkor rájöttünk, hogy fekve hányni menő? És, hogy a csajoknak legalább annyira tetszik a szakadt farmer és a boroskólafoltos, lehasznált Dookie feliratú póló, mint az utcaseprőmellény? Egyszóval a Green Day odabaszott a 90s közepén.
Amire mindannyian emlékszünk. Legendás sorozatokat bemutató sorozatunk első része minden maffiasorozatok ősét, A Polipot mutatja be. A Sopranos szereplői csak a Keresztapából mernek idézgetni, mert a Polipot ők is az összecsukott ujjaik között nézték.
Ismét olvasói kérésnek teszünk eleget ezzel a számmal, igaz nem esik túlságosan nehezünkre, mert mindannyian nagyon bírtuk. Hiába a komor, fekete-fehér képi világ, a drogos kurvák és a keleti parti gettóhangulat, ez a szám annyira odavert, hogy a napfény évtizedében is hihetetlen magasságokba bírt felkúszni a slágerlistákon.
A '90-es évek legmeghatározóbb techno slágere. Méltatlanul elfeledve várt az újrafelfedezésre, ami el is jött a Jam & Spoon formájában, majd Svan Vath is hozzátette a saját gondolatait, végül már számtalan feldolgozás született, sokszor csak a női hang maradt meg, a dallam, és ritmus teljesen más. Sokunknak meghatározó élmény volt ez a zene, és mindenféle feldolgozása az első házibulikon. Most mégis hallgassátok az eredeti klasszikus őstechnót.
Klasszikus partyzenék sorozatunkban következzék a korabeli diszkószettek szériatartozéka, az évtized egyik alap slágere. Sash legkirályabb szerzeménye, amely az évek múlásával sem vesztett varázsából. Menő zene, amit mindenki ismert és szeretett.
Kipróbáltátok már, mennyi ideig tudtok a fáradtság tüneteit nem mutatva fel-le ugrálni? Hát most itt az alkalom. Igaz német mintára nekik még a punk is csak happy lehetett anno, amolyan lightos-tombolós, örömhormonokat serkentő zene ez. Bár ez a banda egyetlen dobása, mégis sikerült nagyot szakítani vele. Címéhez méltó módon működött, mivel érdekes módon nem fájtak a sport alatt elszenvedett rúgások meg ütések, ha agyunkban ez a szám pörgött. Márpedig ez igen sokszor előfordult, alap walkman töltelék volt hosszú évekig. A fájdalomcsillapításhoz kéretik a hangerőt csontig feltekerni, csak úgy hat igazán. Próbáljátok csak ki, megéri!