Olimpiai sorozatunkban ma nem a gladiátorok, hanem a csodás hírek hozói következnek. Van, akire ma már nem is emlékszünk, van, akit legszívesebben elfejtenénk, és van, aki azóta is feledhetetlen. Egy mesebeli korszak következik, amikor Héder Barnának még volt haja, Palik László pedig nem volt elviselhetetlen idióta, akit csak valami szeszélyes, láthatatlan, gonosz erő tart indokolatlanul jól fizető állásában. Nem, még nem az Ötödölőről lesz szó, hanem a két jómadár igazi fészkéről, a Magyar Televízió sportosztályáról.

Dobor Dezső

Ugye, hogy mindenkinek egy kedves, erős mackó jut róla eszébe, hatalmas szívvel és aprócska ésszel? Pedig utánanéztünk, és Gyulai István tanítványaként bizonyára nem izomagyat és karfiolfüleket kell elképzelnünk az erősportokra szakosodott Dobor Dezső ifjonti éveinek legfontosabb ismérveként. A kiváló nyelvismeret mellett eltés történészkolléga is, így mi kifejezetten örülünk, hogy végre nem egy hülye politikus miatt kell szégyenkeznünk ismeretlen társaságban. Büszkék vagyunk rá, hogy egy chrestomathiát koptattunk a birkózás és a súlyemelés szakértő kommentálásának koronázatlan királyával. Aki meg ezt nem nézte ki a pankrátori külsőből, az mélyedjen egy kicsit magába!

"Nagyon passzív, igazán meginthetnék már ezt az török versenyzőt!"

Gulyás László

Nem szeretjük ismételni magunkat, de az előző posztba betett videó itt is mindent megmagyaráz. Ennyi okos ember mellett elkél egy igazi lüke-füge hülyegyerek. Gulyás László kiválóan hozza ezt a figurát egészen napjainkig, hiszen a felsoroltak közül – utolsó mohikánként – még ma is a Magyar Televízió munkatársa. Csendben jegyezzük meg, hogy a hülyék száma azóta egy kicsit megszaladt arrafelé, így az udvari bolond mókás fejfedője már régen nem Laci kobakját díszíti. Sőt, azt is ki merjük jelenteni, hogy hiába vívott több évtizedes, kilátástalan küzdelmet a kézilabda szabályainak elsajátításával, valahogy inkább aranyos volt, és ritkán csúszott át fárasztó idiótába. A kézi-közvetítéseit átvevő Egri Viktornak ehhez ma már csupán másodpercek kellenek…

„Éles, Sótonyinak! Miért nem kettő perc ez bíró sporttársak a kutya fáját neki?”

Kaplár F. József

Végre egy igazi sármőr. Kapi még ma is a hölgyek kedvence, képzeljük hát el milyen lehetett 20 évvel fiatalabban. A kor követelményeinek megfelelően nemcsak egy műfajban tudott maradandót alkotni. Híradózott is. Makulátlan úriemberként pedig mi más is lehetne élete nagy szerelme, mint a tenisz? Ivan Lendl, Arantxa Sanchez-Vicario és Szeles Mónika csakis az ő közreműködésével csapkodhatta a fonákokat. Habár az MTV-től távozott, még ma is – közel a hatvan felé – rendületlenül közvetít.

„A következõ labdamenet megnyerésével, lehetõsége lesz ellenfele adogatógémje elnyerésének lehetõségére.”

A nők

Mattyasovszky Brigitta/Csisztu Zsuzsa

Jé? Volt ilyen? Feltételezzük, hogy viszonylag kevés olvasó volt megszállott nézője a felemás-korlátnak, vagy az RSG-gyakorlatoknak, de mi még élénken emlékszünk a hölgypáros első tagjára is, hiszen sokszor vezetett sportműsort ezeken kívül. Sajnos érthetetlen okból később lekerült a képernyőről, nem úgy, mint Csisztu Zsuzsa, aki botrányoktól sem mentes karrierjét olimpiai megnyitó közvetítésével koronázta meg – habár Baló György után ennek talán már nincs akkora súlya. Ma matracokat árul a tévésoppban. Legalább az a kis videója jó volt.

Az ifjú titánok

Gundel-Takács Gábor

A fiatalok mezőnyének bemutatását kezdjük egy igazi multifunkcionális riporterrel, aki szinte minden sportot közvetített, amíg az MTV-nél volt. Sőt, 1993-tól ő volt a hihetetlenül népszerű – és már általunk is feldolgozott – Játék Határok Nélkül kommentátora. A sok, kereskedelmi tévéknél elkövetett tekergés meg vetélkedés után komoly összegért tért vissza ismét a Magyar Televízióhoz. Reméljük visszatérése méltó lesz régi önmagához – magyarán fog ő még 14 pontos jokerezést közvetíteni a medence széléről.

Héder Barna/Palik László

Egy páros, amelyik a 90-es években iszonyatosan menő volt, a 2000-esekben viszont felbomlott, és legalább egyik fele borzasztóan ciki lett. Bizony ez a kettős eséllyel pályázik a legnagyobbat bukott 90-es ikon címéért, Gálvölgyi János, Usztics Mátyás vagy Vágó István mellett. Ezekkel ellentétben mégcsak nem is a politika, hanem a bulvártelevíziózás tette őket tönkre. A mezei telesportozás mellett természetesen mindenki emlékszik még a legendás Ötödölő piros-kék pöttyeire, meg a még legendásabb Palik-Dávid-Frankl-trió Forma-1-es munkásságára. Ennek fényében különösen megbocsáthatatlan, hogy szimpatikus riportersrácokból irritáló multimilliomosokká vedlettek, akik csak úgy hobbiból égetik magukat ripacskodó, hülye tévéműsorokban – és akkor még Palik Hungaroringes góréskodásáról és a Red Bull Air Race-ről tapintatosan egy szót sem ejtettünk. Csak a szépre emlékezve lássunk hát egy Forma-1es összefoglalót 1992-ből!

Faragó Richárd/Hajdú B. István

Ebben az időben a fiatal, szimpatikus sportriporter-aspiránsok valamiért kettesével tűntek fel. A Héder-Palik duó után rögtön itt volt nekünk egy másik, jóval inkább a foci, mint a szórakoztatás felé tendáló párosunk. Bizony, ők is jártak a szamárlétra alsóbb fokain. Caplattak forróságban és ködszitálásban az NB1-es oldalvonalak mentén, gólt kapó, elnyűtt mesterek véleményére vadászva ezüst mikrofonjukkal. A jutalom nem maradt el. 1994-ben BL-döntő, majd focivébé, és a karrier azóta is – kis megszakításokkal ugyan – töretlenül ível felfelé mindkettejüknél. Pisti az athéni polódöntőben bizonyította, hogy nyugodtan lehet őt már Vitray vagy Szepesi szintjére, de talán még a fölé is emelni. Ricsi szintén révbe ért, a skót bajnokik mellett imádott amerikai-futballját kommentálhatja, ami hál Istennek kezd komoly népszerűségnek örvendeni. Belőlük legalább lett valaki.

Rokob Péter

A trubadúrkülsejű bajuszkirály leginkább NB1-es futballmeccsek szüneteiben tűnt fel, amikor a Szaknévsor 11-esrúgó bajnokság VJ-jeként sörhasú családapákat terelt Bíró Szabolcs, Udvarácz Milán, Gróf Attila és más, kevésbé neves cserekapusok büntetőpontja elé. Nem emlékszünk rá, hogy bármilyen más sportágnál megfordult volna. Rokob Péter volt az, akinek tényleg mindene a FOCI, játsszák azt a Kopakabánán, Machesterben vagy az Oláh Gábor utcában. Kellemes hangja és minden konfrontációt kerülő, a gyárfási iskolát elutasító interjúkészítési technikája közkedvelté tették a futballbarátok körében. Jelenleg Skandináviában terjeszti a labdarúgás egyetlen és igazi hitét, gyerekek és leányok között. Mi ezért és minden általa adott szép percért továbbra is szeretjük, becsüljük és tiszteljük.