Év: 1991
Ne ijedjetek meg, nagyon messziről írok. Magyarországról… Talán már hallottatok felőle. Magyar vagyok, a 90-es évekbe tartunk. Legendás idők, amikor még humor- és irónianagyhatalom voltunk. Purci úr még „betű-betű-szám-szám-szám-szám” rendszámos Trabiba ül be, Sebes Jenő viszont már nemzeti trikolóros rendszámtáblás Daciával érkezik, hogy megfenyegesse Színész Bobot: vagy pénzt kap, vagy köpni fog. Bujtor István magasra tette a lécet, hiszen már az évtized elején leforgatta korszakunk legnagyszerűbb magyar filmjét.
Hibátlan kor- és társadalomrajz, amely olyan pontossággal tárja elénk a rendszerváltás Magyarországát, hogy Hankiss Elemér a seggét verte volna a földhöz örömében ha ilyet tudott volna letenni az asztalra. Ami sokkal kellemetlenebb, hogy azóta nem sok minden változott kishazánkban. Ugyanazok az emberek ültek át a Trabantból a Szuzukiba, csak kevesebbet ér a forint, 40 zacsesz heroin helyett ma már két kamion visz egy szállítmányt, és csak azért nem öt ember végzi egy munkáját, mert abból ketten már lerokiztatták magukat. Azóta a humorunkat is elvesztettük, a Színész Bob-szerű figurákról pedig kiderül, hogy mégsem ők a gyilkosok. Ráadásul alighanem Bujtor az utolsó fecske, aki még tudta, hogy Budapesten kívülre is lehet magyar film cselekményét helyezni. És hol máshol is játszódhatna egy 90-es évekbeli remekmű, mint a verőfényes Balatonnál, vitorlások, csárdák és savanykás pálinkák között?!
Ötvös Csöpi és Kardos doktor hozzák a megszokott formájukat, ám az unalmas, gulyásszagú állóvíz meglehetősen felkavarodott a dolláros balhé óta. A Főnöknek szoknia kell még, hogy a nyugati kapcsolat immár hasznos, Ötvös viszont ugyanúgy lepofozza az ő keze alatt teljesen ártalmatlannak tűnő gengsztereket. És továbbra is a Nagy Fehér Hittérítő az egyetlen, akin nem áll hülyén egyenes silddel a bézbólsapka. Kardos magyarságát csak a hülyesége múlja felül, ami magasabbra hág, mint valaha. Úgy látszik a „rendszerváltás” tényleg mindenkit megborított ebben az országban Csurka Istvántól a taxisokon át egészen Kardos doktorig. Ez a tapasztalt rendőrzseni rohangál Pest és Füred között, mint fing a gatyában, de a puskalövést is tüsszentésnek hallja, és külső segítség nélkül még a műnarancsba rejtett heroint sem képes felismerni. Nem csoda, hogy a Főnök teljesen el van ájulva a képességeitől. Elvégre aki az athéni nyomozás során is csak a felesége ruhaméretére tud gondolni, az csakis a Magyar Rendőrség adu ásza lehet.
Természetesen a filmben ábrázolt apró pénzügyi manőverek a Purci és tsa. körül mind-mind csak a képzelet szüleményei, Magyarországon az ilyesminek soha nem volt kultúrája, és ma sincs. Az, hogy Purci úr seprűpálinkával látta el, és a füredi szovjet katonai üdülőben nyaraltatta a muszka bakákat fegyverekért cserében, az teljesen összhangban volt a szabályokkal. Így mindenki jól járt, hiszen itt maradtak a korszerű szovjet puskák, az ázsiaiak pedig megismerték a kifinomult magyar italkultúra rejtelmeit, ami nyilvánvalóan újszerűen hatott nekik a saját szeszeik után. Az anyai ágon kulák, apai ágon kommunista Purci úr igazi győztes alkat, a mindent túlélő magyar paraszt szinonimája. El lehet tőle venni mindent, de akkor előbb belülről módszeresen lerohasztja a diktatúrát, majd visszaszerzi ami az övé. Továbbá tankot is kerít amikor csak szükség van rá.
A 90-es évek leggigantikusabb bögyei
Hőseink szabadon járnak-kelnek ott, ahol kevéssel korábban még Horn Gyulus hadonászott a hidegvágóval. Német márkát és görög drachmát költenek, kaszinóznak Ausztriában, schillinget (!!!) nyernek, téglát vernek ki a Berlini Falból, és az osztrák munkanélküliektől ajándékba kapott dízel Volkswagennel hajkurásszák a neppert. Na meg spórolnak a napidíjjal, hiszen már akkor is szűkös volt a rendőrségi büdzsé. Biztos elvitte a pénzt az ÁPV Rt. megszervezése.
Magyarok vagyunk!
Egészen szürreális az egy képernyőn felbukkanó Zsigulik és luxus Mercik látványa, s mindez Frenreisz Karesz eszméletlenül jó muzsikájával megfűszerezve több, mint egy remek film. Korszakalkotó mű, a korszakkal együtt alakították egymást. És ne feledje senki: a Kalinikta azt jelenti, jó éjszakát! Meg egy papírcsákó neve!