Seal - Crazy

2010.10.18. 17:31 :: Papi83

Év: 1990

Nemzetiség: angol

Ha soul, akkor Seal – gyakorlatilag az ő zenéjén keresztül ismertük meg ezt a számunkra új műfajt. Szerencsére ő nem a hajában hordta a tehetségét, így miután megvált a Dr. Albant is lepipáló hajkoronájától, sikerült még feljebb tornáznia az amúgy sem gyenge színvonalat: dalai az egész évtizedet meghatározták, és lényegében addig szóltak folyamatosan, míg ki nem jött tőle az új szerzemény. Ezeket természetesen mi is fogjuk majd posztolni. Ritkaság olyan énekest találni, aki húsz éven keresztül folyamatosan hozza a saját stílusát, ezért Seal mindenképp megérdemel egy buksifényezést. Reméljük, hogy egyszer egy magyar klub fényei is megcsusszannak majd rajta.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

6 komment

Címkék: crazy seal

A bejegyzés trackback címe:

https://90es.blog.hu/api/trackback/id/tr852381506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orgyen 2010.10.19. 00:21:33

Pecsét : Bolond

Egy templomban, az arc mellett (...)
A tönkremenő emberekről beszél.
Csak a gyermek tudja...

Egy férfi hetven év után úgy dönt,
Hogy elmegy oda, ahol kinyithatja a bezárt ajtót.
A körülötte lévő emberek mind bírálják és alszanak.
Egy omladozó falon lévő fraktálon át
Látlak Téged, barátom,
És újra megérintem az arcodat.
Mialatt szökdécselünk (...)
Csodák fognak történni .

De mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Bolond.. Bolond... Bolond...

Lüke sárga emberek mászkálnak a fejemben:
Az egyiküknél puska van, hogy lelője a másikat
Ők ketten az iskolában még barátok voltak.
Ó, szerezd meg, szerezd meg,
Szerezd meg, szerezd meg; ne, ne!

Ha mindannyian ott lettek volna akkor,
Amikor először vettük be a pirulát,
Akkor talán, talán, talán, talán...
Mialatt beszélünk, csodák fognak történni.

De mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben, hacsak nem...
Egy kicsit... Ó, egy kicsit... Ó, egy kicsit......

Amanda tizenhét év után dönt úgy,
Hogy végigmenjen ezen az úton...
Ó, kedvesem...

Noha az ég tele van emberekkel,
Cak néhányan akarnak repülni: nem őrültség ez?
Noha a világ tele van emberekkel,
Csak néhányan akarnak repülni: nem őrültség, őrület...?...
Noha a mennyország tele van emberekkel,
Csak néhányan akarnak repülni: Nem őrültség?
Ó, babám, ó, kedvesem...
Noha a világ tele van emberekkel,
Csak néhányan akarnak repülni: nem őrültség?
Nem őrültség...? Nem őrültség? Nem őrültség...? Ó...

De mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
De mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem bolondulunk meg egy kicsit!
Nem, mi soha, de soha nem maradunk életben,
Hacsak nem... Egy kicsit

És aztán majd akkora tárgyakat fogsz látni
Magad előtt, amekkorákat nem is képzeltél azelőtt...
Meg fogják szakítani... Egyszer majd... Csak a gyermek tudja...

Egyszer... Valahogy... Egyszer...
Valahogy... Egyszer... Valahogy....
Egyszer..

Válasz erre