Év: 1990
Fiatalos lendülettel, újszerű hangzásvilággal robbantottak Cipőék az új évtized hajnalán, hogy aztán igen hamar meghatározó zenekarrá nőjék ki magukat. Az évek során olyan remek közhelyekkel gazdagították a honi zenei palettát, mint az „aki hülye, az is marad”, az „ez a parancs, érik a narancs”, vagy a „kicsi az ország, nagy a bánat” és még sorolhatnánk. Tették mindezt a legnagyobb természetességgel, ami anno igazán egyedivé formálta őket. A későbbi művészkedés és modorkodás már kevésbé állt jól nekik, de amíg Cipő fején svájci sapkát láttunk, addig valóban nagyon egyben volt a dallam- és szövegvilág. Gyermekkori lázadó énünkre is nagy hatást gyakoroltak a reggeli rádióműsorokban lejátszott slágerek, a „repül a bálnát” azóta is kívülről fújjuk.
