Most már elárulhatjuk, hogy a szilveszteri posztban nem csak úgy vaktában jósolgattunk. Itt van a levegőben a változás, eresztékeiben recseg-ropog a 2000-es évek komor világa. A heppinesz előhírnökei már megérkeztek. Új rovatunkkal őket mutatjuk be, de minket nem az érdekel, hogy mit hordanak össze róluk a dekadens slágerlistákon. Csakis arra figyelünk, hogy kik és hogyan csempészik vissza a hétköznapjainkba az alakoskodás nélküli, szerethetően bugyuta, vidám dalocskákat, vagy bármi egyebet, ami a kedvenc évtizedünket idézi. Reméljük, minél többen fognak itt szerepelni! Első nekifutásra lássunk hát egy új, valamint egy újonnan erőre kapó előadót.
Lady Gaga – Eh, Eh (Nothing Else I Can Say) - Gudea enszi
Év: 2009
Nemzetiség: amerikai
Ismerős hangzás és ismerős dallamvilág. Valahol már hallottunk ilyet, de az elég régen volt. Lady GaGa videoklipjeinek nagy részét valami nagyon elfajzott lelkek találhatták ki, és ez a közönséget is megosztja, tehetségét ugyanakkor kevesen vitatják el. Mi viszont arra figyeltünk fel igazán, amikor bájos hangon csicsergi a dal elején, hogy „cseri-cseri-bumm-bumm”. Ilyet tudomásunk szerint senki sem énekelt az elmúlt tíz évben, úgyhogy ez már önmagában is dicséretet érdemel. Megszerettük ezt a számot a megejtően egyszerű témaválasztásért és a megejtően egyszerű, ám derűs zenei kidolgozásért. Mindezt a szintén ismerős színvilág teszi teljessé, és csak az az olasz futballmez szúrja kicsit a szemünket az elején. Szerencsére a későbbiek során már nem kell találkoznunk vele, így gondtalanul mosolyoghatunk, amíg Lady Gaga lubickol a 90-es években.
***
Scooter – The Sound Above My Hair - Papi83
Év: 2009
Nemzetiség: német
A legnagyobb örömmel köszöntjük ismét körünkben a zenéjükkel anno új stílust teremtő hamburgi ravereket. HP-éknek a dekadencia évtizede alatt sem ment éppen rosszul a szekér, de örömmel látjuk, hogy nem felejtették el, honnan is indultak. Az új taggal a csapatukban a jumpstyle után végre itt az igazán nagy durranás: a hangszerelés minden ízében (régi)új, pörgős, oldott és magával ragadó. Sötét koncertek helyett szabad ég és előbújó napsütés, „Feel so lonely” helyett „We got the energy!”, komor arcok helyett mini-skótszoknyás, gyönyörű lányok és mosoly minden mennyiségben. 15 évet kellett várni egy új „Let me see your smile!”-ra, és nem is jöhetett volna jobbkor, mint most. Számomra a hardcore örök klasszikus marad, és lám, most újra betölti az étert. Izgatottan várjuk a folytatást szkútiéktól sok-sok „Yeah”, „Check it out!” és „I wanna hear yaaa!” társaságában!