Tegye fel a kézét, aki nem énekelte a tévével együtt, hogy egyre megy honnan nézed, a négy egy meg egy és még egy... Igen, a Postabankról van szó, minden idők legsikeresebb és legszórakoztatóbb magyar reklámsorozatáról.
1990-ben a bank, amely közel áll önhöz mert nagyot álmodni (ígérem ez volt az utolsó ilyen mondatom, mielőtt átmennénk modoros blogba), és felkérte Geszti Pétert a sorozat elkészítésére. Tegye fel a kezét a lányok közül, aki nem volt szerelmes Müller Péter Mütyibe, a reklámok helyesfiújába, akire máig emlékszünk, ahogy feldobta a sivatagban elé guruló fémgolyót, és betoppant a jobbnál jobb nőktől hemzsegő, a sivatagból hirtelen kinövő Postabak fiókba. Napernyőt csórt a csajának a zuhogó esőben, utcazenekarban gitározott, vagy csak jelentőségteljesen nézett.
A berobbanó nyugati stílusú reklám hatott, a 80-as évekbe belefáradt közönség körében, rövidesen mindenki erről beszélt, és Postabank macit akart karácsonyra. Jött Hevesi Tamás, és az amúgy felejthető kis slágeret, az ezt egy életen át kell játszani-t sikerre vitte a reklám, boldog boldogtalan dúdolta, az is aki nem szerette. Fülbemászó dal volt, na.
Ezt követte a szenzációs négyes, ez semmi másról nem szólt, csak a 4%-ra emelt kamatról, de arról nagyon. Változtak az idők, de a Postabank nem hogy komolyodott volna, egy bankhoz méltóan hanem leszerződtette Kedves Józsefet, vagyis Reviczky Gábort.
Végül eljött a botrány, a pénzintézet tiszta lappal indult, ("Tiszta bankkal indulunk"), hogy Princz Gábor macis Postabankja mára ERSTE bankként éledjen újjá, a 2000-es évek egyen unalmas reklámjaival. Ezekre a kisfilmekre viszont mindig emlékezni fogunk, a mostaniak közül vajon hány jut eszünkbe tíz
év múlva is?