Év: 1991 (de nálunk '92 decemberében mutatták be a mozikban)
Nemzetiség: amerikai (többé kevésbé)
Egy valóságos tündérmese. Elvarázsolt herceggel kastélyostul, szépséges lányostul. Igaz szerelemmel, őszinte ármánykodással. A Disney vállalat kitett magáért ezzel a mesével. Ezek után még jó sokáig csak futószalagon gyártotta a feldolgozásokat és ez a mese technikailag is mérföldkő volt. Olyannyira, hogy az animáció történetében először kapott "legjobb film" jelölést az Oscaron.
A Disney-istálló soron következő egész estét meséje a Szépség és a Szörnyeteg. Az eredeti mesét először Madame Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve interpretációjában jelentették meg még 1740-ben. A mese francia eredetete tagadhatatlan, de alapelemei, mint népmesei elemek számos kultúrában, így a magyarban is megtalálhatóak.
Az eredeti történet szerint egy gazdag kereskedőnek van három lánya, a legkisebb Belle (a francia La Belle azaz szépség, szép ember elnevezésből ered a neve). Az ő szíve tiszta, szépsége páratlan, szerénysége meg mérhetetlen. A kereskedő hajói egy viharban elsüllyednek az árujával együtt, így az szegény sorsra jut és lányaival együtt vidékre költözni kényszerül. A két rátarti nővér nem élvezi a farmeréletet, Belle-nek természetesen semmi baja vele. Alázatban is erős.
Aztán a kereskedő hírt kap, hogy egy hajója mégiscsak befutott. Hát izibe útra kel, hogy az így megmaradt áru segítéségével kifizesse adósságait. Mielőtt útra kelne megkérdi lányait, hogy mit hozzon nekik ajándékba. (Ugye ez az elem már ismerős?) A két nővér ékszereket, drága ruhákat kér, de Belle csak egy rózsát az út széléről. Oké, apu el. Áru megvan, vásárfia megvesz, indulás haza. Útközben eltéved és az erdő borzalmai elől bemenekül egy kastélyba. Bent nem találkozik senkivel, viszont talál egy asztalt, rajta minden szájnak ingerével. Eszik iszik hát, s mikor jól lett lakva kitekint az ablakon, és megpillantja a kastély csodás belső kertjét benne halomnyi szépséges rózsával. Jó apához méltóan fut-szalad, hogy szakajthasson párat legkisebb lányának. Ám amint letépi a rózsákat megjelenik a vár ura, a borzalmas szörny maga! A Szörny pedig a rózsákért cserébe életfogytig tartó rabságot akar. Apu ezt már nem akarja annyira, menne haza a lányaihoz. Így a Szörny elengedi azzal a feltétellel, hogy egyik gyermekét vissza küldi maga helyett.
Apunak nincs nehéz dolga, mert Belle örül a rózsának és a börtönt is szívesen magára vállalja. Így becuccol a Szörnyhöz. Hónapokon át vannak együtt. Közben hosszú és mély beszélgetéseket folytatnak, minden este együtt vacsoráznak. Ahol is a Szörny mintegy a desszert mellé járó csokiöntetként újra és újra megkérdi, hogy "Belle, hozzámjössz feleségül?" De Belle nem megy. Piha!!! Közben éjszakáként Belle egy fess hercegről álmodik, aki őt akarja, a Szörny pedig nem érti, miért utasítja el a lány. Aztán Belle-nek honvágya támad, és a Szörny elengedi őt. Belle megígéri, hogy egy hét múlva visszatér, de az irigy nővérei ármánykodnak, és érzelmi zsarolással maradásra bírják. Belle azonban a megszegett ígéret miatti bűntudattól terhes pillanatban belenéz a Szörnytől kapott varázstükörbe, és megpillantja, hogy törött szívű vendéglátója félholtan agonizál a hall mozaikos kövén. Izibe terker hármat a varázsgyűrűn s ott terem a szörny mellett. De már késő. Halott.
Hát Belle összetörve sír a Szörny ösztövér teste felett, sír és szerelmet vall. A lehulló könnycseppek pedig nemcsak hogy életre keltik a szörnyet, de hasonlóan szépséges és facér herceggé varázsolják. Ugye feloldva az átkot, melyet csak az igaz szerelem tehet.
Láthatjuk tehát, hogy a mese túl sokban nem változott, csak dramaturgiailag kicsit lecsíptek belőle innen-onnan, és a népmesei elemeket kiváltották hőskölteményesre. A nehézkes és bonyolult emberi kapcsolatokat és gyarlóságokat pedig kicserélték egy lineáris vonalúra. Miszerint is a belül szép de kívül rettentő Szörny szemben áll a kívül szép és belül szörnyeteg férfival, Gastonnal.
Disney megtartotta a francia hátteret, de sokat sablonosított. Van itt bágett, meg cicoma, vannak itt francia nevek, korabeli ruhák, bősz kocsma. Továbbá megindokolta egy habókos, többre vágyó apuval Belle különcségét.
De mindent összevetve és a Hollywood-i beidegződéseket félretéve igyekezett megtartani az üzeneteket. Mert talán ebben a mesében van a legtöbb üzenet, amit nem tudtak-akartak kilúgozni a történetből. Miszerint:
1. ha sokat olvasol és tanulsz okos leszel, jó lesz neked
2. ha be belátod hibáidat, megváltozhatsz, de bizony munka van vele
3. ha kitartasz az álmaid mellett, akár össze is jöhetnek
4. ha gonosz és rátarti vagy, akkor nem jön össze semmi
5. ha lusta és felületes vagy, úgy az életed is üres lesz
6. ne ítélj elsőre, mert tévedhetsz (és így majd hogyan születhet meg évekkel később Shrek meséjének alapötlete)
Na gyorsan nézzük meg, hogy ezt az Oscar és Golden Globe díjas mesét kik is mutatják be nekünk.
Belle: A Lány! Igen, a lány aki megjárja a maga kálváriáját, hogy teljesülhessenek álmai. Bátor szívű, okos, szerény és igazi tartalmas életre vágyik. Hiába került eladósorba, még mindig meséket olvas és hisz bennük, mert hinni akar bennük. Romantikus lénye azonban nem lát tovább az első csóknál.
A Szörny: Hiú és felületes üres szívű herceg, akit a tündér boszorkány elvarázsolt. Mondhatnánk, hogy elvarázsolni nem ér, de lássuk be, kellenek néha a drasztikus nevelési beavatkozások, hogy a jellem acélos és pallérozott legyen majd később. A párhuzam amúgy tökéletes, amíg a herceg kívül angyali volt, belül fekélyes szörny volt csupán, ahogy azonban kívül is szörnyé változott úgy lassan kezdett angyali lenni belül. Oscar Wilde-i egy megoldás.
Gaston: A másik oldal. Kívül jó, belül rossz. Igazi alfahím. Nem is akar mást csak kellő gyakorisággal párosodni házastársával, akit egyébként ingyencselédnek és bionikus inkubátornak tekint. Továbbá nem árt ha szép is. Elvégre nem adhatja alább. Persze megbűnhődik, szóval spongyát rá.
Lefou: Gaston lábtörlője. Alacsony, kövérkés, így természetes hogy az alfahímet követi. Mindent megtesz neki, semmin nem sértődik meg. Kicsit bugyuta, de szerethető figura, mert lojális, meg mert időnként azért oltogatja Gastont.
Belle Apja: A kissé őrült feltaláló. Hogy miként lett egyedülálló szülő, arra nézvést nem találtam hiteles forrást, de mindent megtesz Belle-ért. Persze néha nem lehet tudni, hogy ki gondoskodik kiről és ki is igazából a felnőtt. Viszont őszinte apai szeretete és önfeláldozó természete egyértelműen Apukává avatja őt. A gegek és a megoldások felelőse egy karakterben.
Lumiére: Az elvarázsolt kastély gyertyatartója. Ha megnézzük, hogyan kajtat a szobalányok után, "gyertyatartó" minősége cinikus egy húzás a tündér boszorkánytól. Bizakodva tekint Belle érkezésére és mindent meg is tesz, hogy egymásba szeressen Szépség és a Szörny. Ő a legfranciább karakter.
Tik-Tak úr: A néhai főkomornyik. Karót nyelt és tudálékos. Alapvetően nem kockáztat, de ha kell hősiesen kiáll a többiekért. Ő az angol a történetben.
Mrs. Potts: avagy a Kanna-mama. Valószínűsíthető, hogy a házvezetőnőt tisztelhetjük benne. Szerető és bölcs gondoskodással vezetgeti a kastély lakóinak életét. Őt nem tudnám nemzetiség szerint behatárolni, mert kicsit német, kicsit francia és kicsit mindenki Holle anyója is egyben.
Csészike: Kanna-mama unokája lehetett. Gyanítom árva, mert anyukájaként tekint Mrs. Potts-ra, de ő túl idős lenne ehhez a szerephez. Mindegy is, ő a kötelező kisgyerek a történetben. Kalandvágyó, vicces, kedves és nagyon cuki. Vitathatatlanul hozza a szerepet.
Ruhásszekrény: Talán szobalány lehetett, talán más. Most kétajtós szekrény. Nem boldog.
Babette: Tollseprű hölgyike, minden bizonyossággal szobalány volt. Akkor is most is szenvedélyes kapcsolat fűzi Lumiére-hez.
Tűzhely: Tudjátok, süt-főz. Baj esetén tüzet lehel.
Monsieur D'Arque: A lefizethető bürokrata. A pszichiáter, aki jó pénzért ideggyógyászati intézményébe szeretné rehabra vinni Belle apját. Az igazi konfliktus a való világból. A baj, ami a kastély elvarázsolt falain kívül történik, ezzel kenyértörésre kényszerítve minden főszereplőt.
Fülöp : A ló! Izé, tetszés szerint behelyettesíthető, bármilyen megoldásra nyitottak vagyunk, akár freudistára is.
De mivel ez egy elvarázsolt kastély, így vannak még itt ugató lábzsámolyok, meg revütáncot járó evőeszközök, kíváncsi lovagpáncélok, mozgó fotelek, asztalok, székek, ergó minden él és mozog.
A végére érve játszunk egy kicsit. Ki, mikor mondta kvíz:
1. Ami nem barokk, az nyúlfarok!
2. A Szépség és a Szörnyeteg, de ha valaki más mondaná magára, hogy szörnyeteg annak kitépném a belét!
3. Mi van veled Fülöp, erre rövidebb! Egy pillanat és ott vagyunk!
4. Rám vár a nagy kaland egy szép vidéken, úgy vágyom el sem mondhatom. Neki vágnék hírtelen, hogyha volna pártnerem...akit nékem szántak az nem jó.
5. Képzeld csak, egy rusztikus vadászlakban a legfrisebb zsákmányom pirul a tűzön! Az én kis feleségem meg masszírozza a lábamat.
6. A menü pompás étek, ki ne hagyd, mert vétek!
7. Hogy rám tekint, már máskép néz. Már nem is fél ha hozzám ér, megáll az ész!
...és végül a kezdet: