HTML

90

A 90-es évek sose érnek véget! Hubba-Bubba rágó? Prehistoric 2? Családi mozidélután a Disneyvel? Ugrin Emese? Hasbro? Talapa János? Tépőzáras védőszövet a BMX vázon? Mindez egy helyen! Zene, sport, számítógép, tévé, mozi, politika, közérzet, mindennapok, szigorúan szubjektíven.

90-es évek a Facebook-on

Ennyien olvastok

Friss hozzászólások

Kapcsolat

Ha valami ötleted, vagy észrevételed van akkor ide írj: 90esblog@gmail.com

Roxette - June Afternoon

2011.06.20. 14:05 :: Gudea enszi

Év: 1996

Nemzetiség: svéd

A legnapsütöttebb év újabb, érdemtelenül nem agyonjátszott nyárhimnusszal jelentkezik. Mi mást tehetne egy ilyen kellemes júniusi délutánon, amikor a szerencsésebbeknek semmi dolguk a mosolygós semmittevésen kívül. Tarkabarka színkavalkádban végigőrültködött klip hatalmas hangulattal, a valaha látott leghosszabb hajú Marie-val, Beatles-figurával, és a képi világhoz tökéletesen illeszkedő, felszabadultan vigyorgós zenével. A paradicsomos babban fürdést mondjuk nem egészen értjük, de hát a morci emberek sem értik a vidámakat, hogy minek lehet örülni. Pedig lehet, íme:


4 komment

Címkék: roxette june afternoon

A bejegyzés trackback címe:

https://90es.blog.hu/api/trackback/id/tr663000245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ac3^BB 2011.06.20. 23:13:37

...es milyen jo volt nehany heten BP-en a Roxette koncert! :)

molnibalage 2011.06.27. 20:51:28

'90-es évek = Roxette. Mindörökké.

Void Bunkoid 2012.06.23. 08:26:18

részemről ez a kilencvenes évek közepe volt a legijesztőbb a Roxette-től, amikor az addig jellegzetes és eredeti európai-svéd pop/rock hangzásvilágtól eltérve megpróbált egy mainstream brit/amerikai lájtrockzenekarrá válni (az ekkor íródott dalokban Marie majdnemhogy vokáloslánnyá szorult háttérbe, szinte az összes dalban végig Per viszi a fő énekdallamot) - tudjátok, ez az a korszak, amikor a grunge kifulladása után minden nem törő-zúzó rockzenekar egy kicsit Beatles vagy country akart lenni (igen, még a Metallica is, lásd Load 1995!, de igazából csak az Oasisnek sikerült jól megcsinálni ezt a dolgot :)

Én örültem, amikor a Have a nice day lemezükkel visszatértek a kicsit elektróbb, de mégis európaibb hangzásokhoz.