HTML

90

A 90-es évek sose érnek véget! Hubba-Bubba rágó? Prehistoric 2? Családi mozidélután a Disneyvel? Ugrin Emese? Hasbro? Talapa János? Tépőzáras védőszövet a BMX vázon? Mindez egy helyen! Zene, sport, számítógép, tévé, mozi, politika, közérzet, mindennapok, szigorúan szubjektíven.

90-es évek a Facebook-on

Ennyien olvastok

Friss hozzászólások

Kapcsolat

Ha valami ötleted, vagy észrevételed van akkor ide írj: 90esblog@gmail.com

A női kézilabda-válogatott emlékezetes tornái a 90-es években.

2013.12.18. 15:44 :: Kurtz ezredes

Kézilabdás lányaink nemsokára sorsdöntő mérkőzésen döntik el a továbbjutást a világbajnokság negyeddöntőjében, Brazília ellen. Ennek apropóján foglaltuk össze a 90-es évek magyar női kézilabdájának nagy tornáit, 1995-től 2000-ig. A poszt tekintélyes részéért nagy köszönet Violának, aki sok egyéb mellett a kézilabdának is szakértője.

1995, a (fél)hazai VB

13 év után a női kézilabda-szakág végre ismét érmet hozott haza nagy világversenyről. Egészen pontosan tartott itthon, hiszen az 1982-es hazai rendezésű világbajnokság után ismét házigazdák lehettünk, felesben az osztrákokkal. A végeredmény az akkorihoz hasonlóan ismét ezüstérem lett, de mégis némileg jobb szájízzel. A válogatottat akkor már 5 éve vezető mindig morózus Laurencz Laci bácsi igazi sportmodorossággal élve tökéletes elegyét kapta a fiatal, feltörekvő, tehetséges és rutinos játékosoknak. Tény, hogy a minden poszton kiváló játékosokkal rendelkező csapat négy tükörsima csoportmeccsel lépett tovább az egyenes kieséses részbe, ahol azonban az esélytelen kínaiak 0-8-ról felállva majdnem meglepték a mienket, és a végén csupán egyetlen góllal bizonyultak gyengébbnek. A Kérges archetípusát megtestesítő mester ekkor bizonyára szelíd Trefilovként kétnapos szobafogságra parancsolta a teljes csapatot, a végeredmény pedig mi más lehetett volna, minthogy maguk Trefilovék lesznek ennek szenvedő felei.

kézi.jpg

A lányok az elején nem engedték nagyon elmenni az ellenfelet, és folyamatosan loholva az eredmény után, a félidőre már egy góllal mi vezettünk. A végig nagyon koncentráltan játszó válogatott csak az utolsó tíz percben tudta magáról leszakítani a végső bajnokesélyesként is emlegetett oroszokat. Ez a lendület vitte tovább a csapatot, így a negyeddöntős győzelem miatt atlantai kvalifikációt is megszerző válogatott a kieséses szakasz legsimább mérkőzését produkálta az azóta verhetetlennek bizonyuló norvégok ellen. A végén ugyan csak egy gól maradt az előnyből, de mégis bizakodva várhattuk a döntőt a szupergyors koreaiak ellen.

A bécsújhelyi helyszín ellenére a döntőt illetően is maradt a hazai pálya a javunkra. Ennek eredményeképp pedig némileg váratlanul az első félidőben mi kezdtük diktálni a tempót. Vezettünk is a félidőben 11-9-re, de a koreaiak korábban már két ellenfelüket is a második félidőben fordítva verték meg magabiztosan. Kiváló erőnlétük sajnos itt is érvényesült, és a végére nagyon elfogyó lányainknak 16 gólt rámoltak be 30 perc alatt. Az ezüstérem a későbbiekkel ellentétben itt inkább szépen csillogott, hiszen ismét visszahozta Magyarországot a sportág legjobbjai közé, a csapat pedig a hazai közvélemény szemében is kiemelkedő népszerűségre tett szert egy viszonylag sikeres csapatsport-időszakban. (Ne feledjük, néhány hónapja volt a Fradi BL-csoportköre, nemsokára az olimpiai válogatott kijutása Atlantába, valamint a vízilabdásaink is lassan egy évtizedes böjt után biztató eredményeket hoztak)

1996. Húsz év után ismét olimpiai érem

A világbajnoki siker rögtön komolyabb elvárásoknak megfelelni kényszerülő csapat nem került könnyű csoportba Atlantában, hiszen a házigazdák mellett a vb-n mieinket kis híján kiejtő kínaiak, és kiváló erőkből álló dánok voltak az ellenfelek. Igaz, a nyolccsapatos mezőny folytán nem is lehetett volna könnyű csoportot sorsolni, így siránkozás helyett inkább magabiztosan, 10 góllal vertük meg a kínaiakat, ezúttal esélyt se hagyva nekik. Az amerikai női kosárválogatottal azonban meggyűlt a bajunk, de szerencsére kézilabdában kellett velük játszani, így a feldobáson kívül nem sok dologban okoztak gondot, a 19-8-as félidő után már egy kis lötyögés is belefért a második félidőben. Az utolsó csoportmeccsen a két veretlen számára csupán annyi tét maradt, hogy melyikük kerüli el az elődöntőben a verhetetlennek tűnő dél-koreai válogatottat. Sajnos ez a dánoknak sikerült, így az ötgólos vereség után nem volt mit tenni, mint kitalálni valamit a bécsújhelyi vereség megbosszulására.

kezilabda.jpg

Laurencz Laci bácsin ismét nem múlott semmi, kérlelhetetlen szigorral rakta zsebre a lányok szobáinak kulcsait, nemhogy bárki is elvesszen a barackillatú dzsóóódzsai éjszakában. Minden igyekezete ellenére azonban a koreaiak ott folytatták, ahol Bécsújhelyen abbahagyták, és most nem akarták a második félidőre halasztani a meccs eldöntését. Szerencsére a közvetítővonalban keletkező hiba folyományaként nem kellett végignézzük, ahogy tizensok-nullra cafatolták szét lányainkat, akik ezek után már csak a vereség minimalizálására törekedhettek. A vége így is 14 gól lett, oda. A sokk feldolgozására minimális idő állt rendelkezésre, mert két nap múlva a norvégokkal mérkőzhettünk a bronzért, ami mégiscsak egy olimpiai érem. A lányok is átérezték ezt, hiszen igen gyenge, 7-9-es félidő után a második játékrészben parádés kézilabdával, 20-18-ra győztek, és szerezték meg 1976 után a magyar kézilabda második olimpiai érmét.

Kurtz ezredes

Az 1997-es vb-re új kapitánnyal, új játékosokkal érkeztünk…

Míg Laurencz László 1997-ben leginkább az Expressz újság álláshirdetési rovatát böngészte, addig az új kapitánynak, Csík Jánosnak az volt a feladata, hogy kijutassa a női kézilabda válogatottat a németországi vb-re. Kökény Bea és Németh Helga visszatért a csapatba, Szilágyi Katalin viszont klubkötelezettségei miatt nem tudott hazajönni a vb-selejtezőkre. (Majd az év során szép csendben abbahagyta az aktív kézilabdázást.) Ez azért is jelentett nagy gondot, mert a másik jobbszélsőnk Kántor Anikó megsérült. Így ezen a poszton klasszis játékos nélkül vágtunk neki a jugók elleni selejtezőnek, és miután a kinti meccsen csak Mátéfi Eszter játszott jól, 23-18-ra kikaptunk. A nyíregyházi visszavágón viszont Meksz Anikó remekelt a kapuban, mint ahogy Kökény is jól irányította a csapatot, Németh Helga pedig szenzációsan játszott, így 29-21-re nyertünk, ami azt jelentette, hogy kijutottunk a vb-re. Németországba viszont három kulcsjátékosunk nélkül kellett kiutaznunk. Mátéfi Eszter időközben lemondta a válogatottságot, Kökény Bea keresztszalag-szakadást szenvedett, és Siti Bea is megsérült. Így a keret tele volt fiatal játékosokkal köztük a 19 éves Pálinger Katalin is utazhatott a vb-re. A csoportkörben hoztuk a kötelezőket, majd vertük Romániát, és majdnem sikerült nyerni Dél-Korea ellen is. Az első félidőben fantasztikusan játszottak a mieink, Farkas Andi kivédte az ázsiaiak szemét, Németh Helga pazarul irányított, Erdős Éva és a súlyos sérüléséből felépülő Farkas Ági pedig szórta a gólokat. A második játékrészben viszont elfogyott az erőnk, Dél-Korea pedig megfordította a meccset és nyert 30-29-re. Ez pedig azt jelentette, hogy Magyarország csoportmásodik lett, ami azért volt csak baj, mert a párhuzamos csoportban az olimpiai bajnok Dánia lett a harmadik. A nyolcaddöntőt tulajdonképp már az első félidőben elvesztettük, hisz Anja Andersenék a szünetben 19-12-re vezettek, aztán a második félidőben Németh Helgát is, akinek megroppant a térde. A vége 30-25-ös vereség lett és egy 9. hely a világbajnokságon.

Az 1998-as Eb-n visszatértünk az elitbe…

Miután a Vasas nem járult hozzá ahhoz, hogy Csík János a továbbiakban a klub mellett a válogatottal is dolgozzon, az 1998-as Eb-selejtezőkön már a Németh András-Zsiga Gyula edzőpáros irányította a nemzeti csapatot. Ők a sikert a rutinos játékosok visszahívásában látták, így ismét tagja volt a válogatottnak Mátéfi Eszter, Hoffman Bea, Szarka Éva, Virincsik Anasztázia és Nagy Anikó. Mellettük viszont már a fiatalok is bontogatták a szárnyaikat, Pálinger Katalinnak például hatalmas szerepe volt abban, hogy idegenben megvertük a bolgárokat. A további győzelmeket viszont a Németh-Siti-Farkas belső hármasunknak köszönhettük elsősorban, akik remek egységet alkottak középen, és nagy érdemük volt abban, hogy a Németh-Zsiga edződuó veretlenül zárta a selejtező sorozatot, a magyar válogatott pedig kijutott a hollandiai Eb-re. Ahová már Mocsai Lajos irányításával utazott a csapat tulajdonképp majdnem ugyanazzal a játékoskerettel, amely később a sydney-i olimpián is részt vett. A csoportban könnyedén vertük Romániát, majd az amatőrökből álló Hollandiát, a Hypo-ra épülő Ausztriától viszont vereséget szenvedtünk.

kéziebharmadikok98.jpg

Miután Fridrikasék kikaptak a németektől, így semmi sem volt veszve, főleg azután, hogy mi 25-18-ra nyertünk Németországgal szemben. Az utolsó csoportmeccsen úgy léptünk pályára az ukránok ellen, ha nyerünk, akkor négy között vagyunk. 29-22 lett a vége ide, jöhetett az elődöntő a norvégok ellen. Ahol Griniék felmosták velünk a padlót, a végén 14 gólos vereséget szenvedtünk, csupán 14 gólt lőttünk, míg 28-at kaptunk. Ezt a meccset gyorsan el kellett felejtenie a lányoknak, hisz az osztrákok ellen még hátra volt a bronzmérkőzés. Fridrikasék szintén nagy verést kaptak az elődöntőben a dánoktól, így ők is kissé megtörten indultak neki a találkozónak. Nálunk nem léphetett pályára Farkas Andi, aki kézsérülést szenvedett még a norvégok elleni meccs előtt, így Pálinger védett, nem is akárhogyan, hisz szinte kivédte az osztrákok szemét. Elől Farkas Ági és Siti Bea ontotta a gólokat, és már a félidőben nagy volt az előnyünk, a vége pedig igazi gála lett. A magyar csapat ekkor már ünnepelte a bronzérmet, amit Ausztria 30-24-es legyőzésével nyert meg.

Az 1999-es vb-n egy vereséggel is csak az ötödikek lettünk…

Az Eb bronzérem azt is jelentette, hogy automatikus résztvevői voltunk az 1999-es világbajnokságnak. Az év krónikájához még hozzátartozik, hogy a Dunaferr női kézilabda csapata megnyerte a Bl-t, és még egy jó hír érkezett októberben: Bojana Radulovics magyar lesz! Üröm az örömben, hogy a válogatottban 2001-ben szerepelhetett volna először az átlövő de… ne szaladjuk ennyire előre. A vb-nek úgy indultunk neki, hogy minden meccsünket meg akarjuk nyerni, és ebbe a negyeddöntőig nem is csúszott hiba. A csoportban Brazíliát és Kongót simán vertük, Kínától viszont már jobban tartottunk, de feleslegesen. Ráadásul ahogy Pigniczki Krisztina berobbant a nemzetközi élvonalba az Eb-n, úgy mutatkozott be a vb-n a balszélső Lőwy Dóra is, aki 9 gólt lőtt a kínaiaknak élete első világversenyén. Az oroszok ellen pedig szinte varázsoltak Farkasék a pályán, 8 percig gólt sem kaptak, a félidőben pedig 22-8-ra vezettek, és a vége is elég sima 34-25-ös győzelem lett. Eközben a párhuzamos csoportban a házigazda norvégok kikaptak Hollandiától, így már az utolsó csoportmeccs előtt lehetett tudni, ha első helyen végzünk, Marit Breivik csapatával kell játszani a negyeddöntőt. Ennek tudatában is vertük Dél-Koreát 33-29-re, nem mellesleg Balogh Bea ezen a meccsen 10 akciógólt lőtt, így magabiztosan várhattuk az Angola elleni nyolcaddöntőt.

kézivbötödikek99.jpg

Az afrikaiak pedig nem nagyon tudtak bennünket megszorongatni, 20 góllal voltunk ugyanis jobbak náluk, 38-18-ra nyertünk. Aztán jöttek a norvégok, akik ellen sehogy sem ment a játék. Persze Griniék nagyon jól tudták, hogy elsősorban a szélsőinket kell kikapcsolni, átlövőben ugyanis sem a bal, sem a jobb oldalon nem ment jól a játék ezen a vb-n. A feladatot a norvégok tökéletesen megoldották (és csak zárójelben még a bírók is velük voltak), 24-21-re nyertek ellenünk, így ők az elődöntőbe jutottak, nekünk pedig az 5-8 helyért kellett játszanunk (Az egyenes kieséses rendszer igazságtalansága, hogy a 2-2 vereséget szenvedő franciák és az osztrákok, valamint a négyszer kikapó románok is előttünk végeztek). Persze ennek is volt tétje, mégpedig nem akármilyen: az ötödik helyen kellett végeznünk, hogy kijussunk az olimpiára. Aztán végül elég volt annyi, hogy mi megvertük a németeket, majd kiszurkoltuk a dán győzelmet, hisz abban a pillanatban már Sydneyben voltunk, amikor lefújták a Dánia-Macedónia mérkőzést. A lényeg ugyanis az volt, hogy a norvégok és a dánok is előttünk végezzenek a vb-n, szóval, ha ki is kaptunk volna Dániától az 5-6 helyért vívott meccsen, az olimpia akkor is megvan. De ekkor még nyertünk ellenük 35-27-re…

Minden idők legjobb meccse és hatalmas dráma Sydneyben, az olimpián…

sydneyezüst1.jpgA sydney-i olimpia előtt áprilisban még várt egy feladat a női kézilabda válogatottunkra, az Eb-re ugyanis a cseheken keresztül vezetett az út. A várakozásoknak megfelelően könnyedén vettük az akadályt, viszont Pálinger Katalin a visszavágón bokaszalag-szakadást szenvedett. Az orvosok azt mondták az olimpiára kutya baja lesz, és ez így is volt, nem úgy, mint Lőwy Dóra esetében. Az Európa-válogatottba is meghívott balszélső ugyanis egy magyar bajnoki meccsen térdszalag-szakadást szenvedett (még mindig látom magam előtt az esetet), így veszélybe került az olimpián való szereplése is. Augusztusban az előzetes keretben még Kirsner Erika szerepelt, Mocsai Lajos azonban végül Lőwy Dórát vitte ki Sydneybe, más kérdés, hogy ott alig lépett pályára. Azért jó hírt is kaptunk, hisz miután a jugoszláv szövetség és a MOB is rábólintott arra, hogy Bojana Radulovicsnak ne kelljen kivárnia a három évet, míg pályára léphet a válogatottban, így tett az IHF, majd a NOB is, így Sydney-ben már vele együtt kezdtük meg a szereplést a női kézilabda tornán. A csoportmeccseken Angolát nagyon simán vertük 42-22-re, majd jöttek a franciák, akikkel korántsem volt ilyen könnyű dolgunk, de végül 23-22-re győztünk. Dél-Korea ellen 19-12-re is vezettünk, a vége viszont 41-33-as vereség lett, így a románok ellen legalább döntetlent kellett játszanunk, hogy megszerezzük a csoport második helyét. 21-21 lett ennek a meccsnek a vége, így jöhettek a negyeddöntőben az osztrákok, nem akármilyen meccsen. Három és fél perccel a vége előtt 25-21-re vezetett Ausztria, akkor még úgy tűnt, elvesztettük ezt a negyeddöntőt. Aztán jött egy Farkas Ági gól, majd Lőwy is betalált és a védekező specialista Simics Judit is eredményes volt.

Egy perc volt vissza és egy gól volt a hátrányunk, 20 másodperccel a vége előtt pedig labdát szereztünk, hét emberrel támadtunk, öt másodperccel a lefújás előtt pedig kiegyenlítettünk (Suliban voltam mikor ment a meccs, és egyik kedves osztálytársam elárulta a végeredményt, hát alig hittem a szememnek mikor felvételről visszanéztem). Dzsandzsagava viszont a félpályához futott és az üres kapunkba dobta a labdát. A cseh bírópáros viszont érvénytelenítette a gólt, mondván, ők még nem adtak engedélyt a középkezdésre. Jöhetett a hosszabbítás, ahol tovább fokozódtak az izgalmak és tényleg csak a lefújás pillanatában nyugodhattak meg a mieink: elődöntőbe jutottunk! Ott pedig a magyar női kézilabda válogatott minden idők legjobb mérkőzését játszotta a norvégok ellen, egy percig sem hagyva kétséget afelől, hogy melyik csapat fog az olimpiai döntőben játszani. Ott, ahol a magyar válogatott 13 perccel a lefújás előtt 23-17-re vezetett, aztán… Ilyenkor sóhajt fel az ember és még most is nehéz szívvel írja le: aztán összeomlottunk, egyszerűen semmi sem sikerült, nem úgy a dánoknak, nekik minden bejött. 31-27-re nyertek, ők lettek az olimpia bajnokok és nem mi…

sydneyezüst2.jpg

2000-ben Európa-bajnokok lettünk…

Alig két hónappal az olimpia után rendezték Romániában az Eb-t. Azonban a keret összeállításakor is látszott, hogy erre a tornára már nem mindenki vágyik annyira. Mondjuk Radulovics, Balogh Bea, Lőwy Dóra és Nagy Anikó sérülés miatt igazoltan volt távol, Farkas Andi és Deli Rita viszont lemondta a válogatottban való szereplést. De még így is erős csapattal vettünk részt az Eb-n, ahol a csoportkör első meccsén a jugók alaposan megleptek minket, a végén még örülhettünk a 33-33-as döntetlennek. A németeket azonban már simán vertük 33-22-re, a teljesen átalakult osztrákokat pedig még ennél is simábban 35-12-re. A franciák ellen már az elődöntőért játszottunk, bár nagyon rosszul kezdtünk, Siti Bea és Farkas Ági remeklésének köszönhetően végül 32-29-re behúztuk ezt a meccset. Így az oroszok ellen már csak annyi volt a tét, hogy ők, vagy mi leszünk a csoportelsők. Felmerült egyébként a kérdés, nem lenne e jobb a második helyen továbbjutni, hisz így elkerültük volna a románokat az elődöntőben, de Mocsai Lajos hiába nem játszatta a kulcsembereit. így is nyertünk 26-19-re. (Persze az oroszok sem törték magukat a győzelemért.)

Ebgyöztesek2000.jpg

Jött tehát a románok elleni mérkőzés, amely igencsak ellenséges hangulatban kezdődött, a Himnuszunkat például nem is lehetett hallani a lelátóról érkező füttykoncerttől. Ráadásul 9-6-os vezetésünknél a románok lekapcsolták a villanyt (Farkas Ági keze épp lövésre lendült), persze ez máig csak feltételezés. Megállítani azonban ezzel sem tudták a mieinket, na meg Siti Beát, aki épp élete meccsét játszotta. 25-24-re nyertünk és jutottunk a döntőbe, ahol némi meglepetésre az ukránokkal találtuk szembe magunkat. Negyven percig ment is minden, mint a karikacsapás, ekkor még hat gól volt az előnyünk, aztán fél perccel a meccs vége előtt már Ukrajna vezetett eggyel. Farkas Ági viszont még a dudaszó előtt betalált, döntetlenre és hosszabbításra mentve ezzel a döntőt. Ahol mindjárt átvettük a vezetést, aztán újra döntetlen lett, az utolsó fél percben azonban nálunk volt az előny, ráadásul Pádár hetest harcolt ki. Farkas Ági belőtte, így 32-30-ra nyert Magyarország és története során először (és eddig egyetlen alkalommal) lett Európa-bajnok!

Viola1984



Szólj hozzá!

Címkék: olimpia

A bejegyzés trackback címe:

http://90es.blog.hu/api/trackback/id/tr185697754

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.